Jól vagyok.

~Néha mikor azt mondom "Jól vagyok", azt akarom, hogy valaki nézzen a szemembe és mondja azt:"mondd az igazat!"~

Azt hiszem, ezt az érzést rengetegen átélték már. Amikor valami rettenetesen nyomja a szíved, és csak annyit tudsz mondani; nincs semmi baj. És olyankor jönne jól egy ilyen ember, aki a kezedet fogja, s a szívedet simítja. Egy igaz barát, aki a gondodat viseli, s nem okoz neked csalódást soha.. semmikor.. semmiben. De bármily meglepő, vagy éppen nem az, ilyen tökéletes ember, egyszerűen nem létezik. Hiány van belőlük. Isten az ilyet is megteremthette volna igazán.. De mit kaptunk? Sok elkényeztetett, csökönyös embert, akik más nyomorúságán nevetnek, viccelődnek, és gúnyolják őket. Az ilyenektől hányni lehet, nemigaz? De igen. Énis okádok (már elnézést a kifejezésért). és sajnos csak velük vagyok körülvéve. Hiába, valahogy sajnálni tudom magamat. Inkább nem is magamat, hanem őket, hogy képesek ilyen szintre lesüllyedni. Primitív ősemberekké. Ha nekik lenne ilyen bajuk.. Viszont bőgnének. Nem kívánok senkinek sem rosszat.. De csak egyszer tapasztalják meg valakinek a sorsát. Csak egy hetet legyenek bőrükben, s egyből eszükbe jut hogy mit tettek. Tudjátok mi az a karma? A karma az, amikor az ember előbb utóbb mindent visszakap. Én idén, 2010ben találkoztam a karmával,és azthiszem, közel 4 év szerencsétlenség fog rám törni. Ez a négy év pont az az idő, amíg középiskolás leszek. Kezdek egyre inkább félni. De nem kell aggódni, hiszen a karmának van jó, és szép oldala, amikor minden jót kapsz vissza, amit másnak ajándékoztál. Soha ne kövesd el azt a hibát, amit én tettem. Ne vágd át a barátaidat, ne szidd őket bármennyire is rühelled. Csak ülj le vele, és beszélgessetek. Sokkal többre mentek vele.